Egész nap egy játszótéren?

Vidéken lakunk már évek óta három kisgyerekkel és a tegnapi nap egy minikalandot akartunk nekik szervezni. Beültettük őket a kocsiba, vásároltunk egy csomó harapnivalót és feljöttünk Budapestre, melynek a célja egy számunkra új, hatalmas játszótér meglátogatása volt.

Persze ezt a gyerekek nem tudták, mindvégig meglepetésként elrejtettük előlük, hogy annál nagyobb legyen az öröm amikor odaérünk. Ez mind így is történt, óriási volt az eksztázis és hát megtörtént az elképzelhetetlen, a teljes napot a játszótéren töltöttük.

Természetesen ezt felnőttfejjel mondtam, hogy hihetetlen, a gyerekeknek egyáltalán nem volt az, mivel a játszás náluk nem ismer korlátokat. A játszótér csodálatos volt valóban, hatalmas virágok, állatfigurák mindenhol, rengeteg játszóeszköz amerre csak a szem ellátott. Teljesen elszabadult a fantáziájuk és a bújócskázástól kezdve a legkülönlegesebb játékokig mindent kipróbáltak.

Mi csak azt vettük észre, hogy már egy jó ideje a játszótéren vagyunk és az volt a szerencsénk, hogy hétvége volt, így a parkolásért nem kellett fizetni, hanem folyamatosan visszakellett volna menni a kocsihoz megújítani a parkolás időtartamát.

Máskor mikor a játszótér meglátogatását terveztük, már előre egy időkeretet szabtam egy utána következő esemény vagy a saját tűréshatárom miatt, de ez tegnap nem így történt. Bár a legtöbbször nem a legnagyobb élmény egy padon figyelni a gyerekeket vagy rohangászni utánuk, de ezúttal én is élveztem, ahogy részt vettem a játékokba, aztán időnként leültem olvasni. Az egész napban az volt a legjobb, hogy teljesen nyugis volt, mivel tudtuk, hogy nem kell máshova rohanni, így csak az egész napos játszás öröme maradt meg zavaratlanul.